"appDesc" = "Tedd még élvezetesebbé az olvasást útközben!\n\n⛵ Ez a szolgáltatás lehetővé teszi a kompatibilis alkalmazások számára, hogy könnyen ellensúlyozzák a felhasználói felületükön belüli kis eszközmozgásokat.\n\n🏝️ Ez javítja a kézi eszköz képernyőjének olvashatóságát séta vagy utazás közben.\n\n⚡ A szolgáltatást nagyon aprólékosan alakították ki az erőforrás-felhasználás minimalizálása és a teljesítmény maximalizálása érdekében. További információkat a GitHubon találhat.\n\nRemélem élvezni fogod ezt a használatát 😊";
"aboutScreenAppListTitle" = "⛵ Alkalmazások";
"aboutScreenAppListText" = "Az eszközre telepített, a Steady Screen funkciót használó alkalmazáscsomagok listája:";
"aboutScreenLicenseTitle" = "🔑 Licenc";
"aboutScreenLicenseText" = "Ez az alkalmazás ingyenes és korlátozások nélkül működik. Licenc nélkül azonban 1 óra elteltével a paraméterek visszaállnak az alapértelmezett értékekre.";
"aboutScreenGithubLink" = "Állandó képernyő a GitHubon";
"openSourceLicensesTitle" = "Nyílt forráskódú licencek";
"dialogConsentButton" = "Elfogadás";
"dialogInfoTitle" = "dialogInfoTitle";
"dialogInfoMessage" = "Rázza meg kissé a készüléket. Figyelje meg, hogy a háttértartalom hogyan lágyítja ezeket a mozgásokat, megkönnyítve a képernyőn történő olvasást.\n\nEz a funkció bármely alkalmazásban könnyen megvalósítható. Kérjük, kövesse a GitHubon található utasításokat.";
"dialogInfoButton" = "Lépjen a GitHub oldalra";
"dialogRestoreDefaultsTitle" = "dialogRestoreDefaultsTitle";
"dialogRestoreDefaultsMessage" = "Visszaállítja a paramétereket az alapértelmezett értékekre?";
"dialogServiceDisableTitle" = "dialogServiceDisableTitle";
"dialogServiceDisableMessage" = "A fogyasztói alkalmazások nem fogadnak eseményeket. Szolgáltatás letiltása?";
"serviceInactiveText" = "A szolgáltatás le van tiltva, kattintson az engedélyezéshez.";
"menuEnable" = "Engedélyezés";
"menuDisable" = "Letiltás";
"menuTheme" = "Téma";
"menuIncreaseTextSize" = "Növelje a szöveg méretét";
"menuDecreaseTextSize" = "Csökkentse a szöveg méretét";
"menuInfo" = "Info";
"menuRestoreDefaults" = "Alapértékek visszaállítása";
"menuAbout" = "Körülbelül";
"menuLicense" = "Frissítse licencét";
"menuRateAndComment" = "Értékeljen minket";
"menuSendDebugFeedback" = "Probléma bejelentése";
"paramSensorRate" = "Érzékelő sebessége";
"paramDamping" = "Csillapítás";
"paramRecoil" = "Visszarúg";
"paramLinearScaling" = "Lineáris skálázás";
"paramForceScaling" = "Erőméretezés";
"paramSensorRateInfo" = "Ez beállítja a kívánt érzékelő frekvenciát. A magasabb értékek több akkumulátort fogyaszthatnak. Ez eltérhet a mért érzékelő frekvenciától, mivel a rendszer végső soron eldönti, hogy melyik frekvenciát adja meg.";
"paramDampingInfo" = "Ennek növelése lelassítja és tompítja a mozgásokat, így kevésbé lesznek érzékenyek a nagyobb erőkre.";
"paramRecoilInfo" = "Ennek növelése csökkenti a kis oszcillációkra való érzékenységet, és a mozgások kevésbé lesznek érzékenyek a nagyobb erőkre.";
"paramLinearScalingInfo" = "Ez lineárisan skálázza a mozgásokat, így nagyobb vagy kisebb lesz anélkül, hogy befolyásolná a számításokat.";
"paramForceScalingInfo" = "Ez a számítások előtt skálázza az erőket, ami viszont befolyásolja a mozgások általános nagyságát.";
"measuredSensorRateInfo" = "Az érzékelő aktuális sebessége az alkalmazás által mérve. Ez eltérhet a kívánt érzékelő frekvenciától, mivel a rendszer végső soron eldönti, hogy melyik frekvenciát adja meg.";
"yes" = "Igen";
"no" = "Nem";
"ok" = "RENDBEN";
"cancel" = "Mégsem";
"measuredSensorRate" = "Mért érzékelő sebesség";
"ratePerSecond" = "%1$s Hz";
"dialogReviewNudgeMessage" = "Élvezed ezt az alkalmazást?";
"dialogReviewNudgeMessage2" = "Köszönöm! Kérjük, írjon egy szép véleményt, vagy értékeljen minket 5 csillaggal a Play Áruházban.";
"dialogButtonRateOnPlayStore" = "Értékelés a Play Áruházban";
"generalError" = "Valami hiba történt. Kérjük, próbálja újra.";
"ultimateLicenseTitle" = "Végső licenc";
"licenseItemAlreadyOwned" = "A licencelem már birtokában van";
"licenseSuccessDialogTitle" = "licenseSuccessDialogTitle";
"licenseSuccessDialogMessage" = "Az alkalmazás licence sikeresen megtörtént. Köszönjük a támogatást!";
"ultimateLicenseLabel" = "Végső";
"loremIpsum" = "(Ez a szöveg demonstrációs célokat szolgál)\n\nA zöld bajuszú katona végigvezette őket Smaragdváros utcáin, amíg el nem értek a szobába, ahol a Kapuk Őre lakott. Ez a tiszt kinyitotta a szemüvegüket, hogy visszahelyezze a nagyszerű dobozába, majd udvariasan kinyitotta a kaput barátaink előtt.\n\n– Melyik út vezet a Nyugat gonosz boszorkányához? – kérdezte Dorothy.\n\n– Nincs út – válaszolta a Kapuk Őre. – Soha senki nem akar arra járni.\n\n– Akkor hogyan találjuk meg? – érdeklődött a lány.\n\n- Ez könnyű lesz - válaszolta a férfi -, mert amikor megtudja, hogy a Winkik országában vagy, meg fog találni, és mindannyian a rabszolgáivá tesz.\n\n– Talán nem – mondta a Madárijesztő –, mert el akarjuk pusztítani.\n\n– Ó, ez más – mondta a Kapuk Őre. \"Soha még senki nem pusztította el, ezért természetesen azt hittem, hogy rabszolgává fog tenni, ahogy a többit is. De vigyázzatok magatokra, mert gonosz és vad, és nem engedheti meg, hogy elpusztítsa. Nyugaton, ahol a nap lenyugszik, és nem találhatod meg őt.\"\n\nKöszönetet mondtak neki, elbúcsúztak tőle, és nyugat felé fordultak, lágy füves mezőkön sétálva, melyeket itt-ott százszorszépek és boglárkák tarkítottak. Dorothy még mindig azt a csinos selyemruhát viselte, amit a palotában vett fel, de most meglepetésére azt tapasztalta, hogy az már nem zöld, hanem tiszta fehér. A Toto nyakát körülvevő szalag is elvesztette zöld színét, és olyan fehér volt, mint Dorothy ruhája.\n\nA Smaragdváros hamarosan messze elmaradt. Ahogy haladtak előre, a talaj egyre durvább és dombosabb lett, mert ebben a nyugati országban nem voltak farmok és házak, és a talaj megmunkált.\n\nDélután a nap forrón sütött az arcukba, mert nem volt fák, amelyek árnyékot adnának nekik; úgy, hogy az éjszaka előtt Dorothy, Toto és az Oroszlán elfáradtak, lefeküdtek a fűre és elaludtak, miközben a Favágó és a Madárijesztő vigyáztak.\n\nA nyugati gonosz boszorkánynak csak egy szeme volt, de az olyan erős volt, mint egy távcső, és mindenhová látott. Így hát, miközben a kastélya ajtajában ült, véletlenül körülnézett, és látta, hogy Dorothy alszik, és körülötte voltak a barátai. Nagyon messze voltak, de a Gonosz Boszorkány dühös volt, hogy hazájában találta őket; így belefújt egy ezüst sípba, ami a nyakában lógott.\n\nEgyszerre minden irányból egy nagy farkasfalka futott hozzá. Hosszú lábuk, vad szemük és éles fogaik voltak.\n\n– Menj azokhoz az emberekhez – mondta a Boszorkány –, és tépd darabokra.\n\n– Nem fogod őket rabszolgává tenni? – kérdezte a farkasok vezére.\n\n\"Nem\" - válaszolta -, az egyik ónból, a másik szalmából van; az egyik lány, a másik pedig oroszlán. Egyikük sem alkalmas a munkára, így apró darabokra tépheti őket.\n\n– Rendben – mondta a farkas, és teljes sebességgel elrohant, a többiek nyomában.\n\nMég szerencse, hogy a Madárijesztő és a Favágó ébren voltak, és hallották a farkasok közeledését.\n\n– Ez az én harcom – mondta a Favágó –, hát állj mögé, és találkozni fogok velük, ahogy jönnek.\n\nMegragadta a fejszéjét, amelyet nagyon élesre készített, és amikor a farkasok vezére rájött a Bádogfavágóra, meglendítette a karját, és levágta a farkas fejét a testéből, így az azonnal meghalt. Amint fel tudta emelni a fejszéjét, egy másik farkas bukkant fel, és ő is a Bádog Favágó fegyverének éles éle alá esett. Negyven farkas volt, és negyvenszer öltek meg egy farkast, úgyhogy végül mind holtan hevertek egy kupacban a Favágó előtt.\n\nAztán letette a fejszéjét, és leült a Madárijesztő mellé, aki azt mondta: \"Jó harc volt, barátom.\"\n\nMegvárták, míg Dorothy másnap reggel felébred. A kislány nagyon megijedt, amikor meglátta a nagy bozontos farkashalmot, de a Bádogfavágó mindent elmondott neki. Megköszönte, hogy megmentette őket, leült reggelizni, majd újra indultak útjukra.\n\nUgyanazon a reggelen a Gonosz Boszorkány a kastélya ajtajához lépett, és kinézett az egyik szemével, amely messzire látott. Látta az összes farkasát holtan heverni, és az idegeneket, akik még mindig az országon át utaznak. Ettől még jobban feldühödött, mint korábban, és kétszer megfújta az ezüst sípját.\n\nEgyből egy hatalmas vad varjak csapata repült feléje, elég ahhoz, hogy elsötétítse az eget.\n\nÉs a Gonosz Boszorkány így szólt a Varjú királyhoz: \"Röpülj azonnal az idegenekhez, vedd ki a szemüket, és tépd darabokra.\"\n\nA vadvarjak egy nagy nyájban repültek Dorothy és társai felé. Amikor a kislány látta, hogy jönnek, megijedt.\n\nDe a Madárijesztő azt mondta: \"Ez az én csatám, úgyhogy feküdj le mellém, és nem fog bántani.\"\n\nÍgy hát mindannyian a földön feküdtek, kivéve a Madárijesztőt, ő pedig felállt, és kinyújtotta a karját. És amikor a varjak meglátták, megijedtek, mint ezek a madarak mindig a madárijesztőktől, és nem mertek közelebb jönni. De a varjú király azt mondta:\n\n– Ez csak egy kitömött ember. Kiszúrom a szemét.\n\nA Királyvarjú rárepült a Madárijesztőre, aki elkapta a fejénél, és addig csavarta a nyakát, amíg meg nem halt. És akkor egy másik varjú repült rá, és a Madárijesztő is kicsavarta a nyakát. Negyven varjú volt, és a Madárijesztő negyvenszer csavarta el a nyakát, míg végül mindegyik holtan hevert mellette. Aztán hívta társait, hogy keljenek fel, és ismét útra keltek.\n\nAmikor a Gonosz Boszorkány ismét kinézett, és látta, hogy az összes varja egy kupacban hever, szörnyű dühbe gurult, és háromszor belefújt az ezüst sípjába.\n\nAzonnal nagy zümmögést hallottak a levegőben, és egy fekete méhraj repült feléje.\n\n\"Menj az idegenekhez, és szúrd halálra!\" – parancsolta a Boszorkány, mire a méhek megfordultak és gyorsan repültek, mígnem oda nem értek, ahol Dorothy és barátai sétáltak. De a Favágó látta őket jönni, és a Madárijesztő eldöntötte, mit tegyen.\n\n– Vedd ki a szalmám, és szórd szét a kislányra, a kutyára és az Oroszlánra – mondta a Favágónak –, és a méhek nem tudják megcsípni őket. Ezt a Favágó megtette, és amikor Dorothy szorosan az Oroszlán mellett feküdt, és a karjában tartotta Totót, a szalma teljesen beborította őket.\n\nA méhek odajöttek, és a Favágón kívül senkit nem találtak megszúrni, ezért rárepültek, és minden csípésüket letörték az ónból, anélkül, hogy a Favágót megbántották volna. És ahogy a méhek nem tudnak élni, ha a csípésük eltörik, ez volt a vége a fekete méheknek, és szétszórva hevertek a Favágó körül, mint kis halom finom szén.\n\nAztán Dorothy és az oroszlán felállt, és a lány segített a Bádog Favágónak újra visszatenni a szalmát a Madárijesztőbe, amíg olyan jól nem lett, mint valaha. Így hát újra nekivágtak az útnak.\n\nA Gonosz Boszorkány annyira dühös volt, amikor meglátta fekete méheit apró szénhalomban, hogy megütötte a lábát, tépte a haját és csikorgatta a fogát. Aztán felhívta egy tucat rabszolgáját, akik a Winkiek voltak, és éles lándzsákat adott nekik, és azt mondta nekik, menjenek az idegenekhez, és pusztítsák el őket.\n\nA Winkiék nem voltak bátor népek, de úgy kellett tenniük, ahogy mondták. Így hát elvonultak, mígnem Dorothyhoz értek. Ekkor az Oroszlán nagyot üvöltött és feléjük ugrott, szegény Winkiék pedig annyira megijedtek, hogy amilyen gyorsan csak tudtak, visszarohantak.";